Gyűrűs napfogyatkozás 2005. október 3 - án

2005. október 3-án, hétfőn délelőtt gyűrűs napfogyatkozás söpört végig Dél-Európa és Észak-Afrika egy keskeny sávján, noha részleges napfogyatkozást a Föld jóval nagyobb területén lehetett látni. Mi is azon szerencsések között voltunk, akik a délelőtti órákban részleges fogyatkozást figyelhettek meg, melynek nagysága 50-60% közötti. Kontaktus-időpontokat és más hasznos infót a lentebbi táblázatban találni. Képek és beszámoló itt!

Az 1. ábrán nyomon követhetjük az árnyék útvonalát a Föld felületén, és pár információt is kapunk a fogyatkozásról (angolul).

Ugyanez színes változatban a 2. ábrán is megtekinthető.

További térképek:

Az annularitás nyomvonala sztereografikus vetületben, kis és nagy felbontásban.
Az árnyék útja Európában és Afrikában, kis és nagy felbontásban.
Az árnyék nyomvonala az Ibériai-félszigeten, kis és nagy felbontásban.
Az árnyék útvonala Afrikában, kis és nagy felbontásban.
A gyűrűs fogyatkozás nyomvonala Portugáliában és Spanyolországban, kis és nagy felbontásban.

Ezen térképek mind Fred Espenak szívélyes engedélyével kerültek fel a honlapra.

 

 

 

Egy kis animáción az árnyék időbeni haladását is követhetjük a Föld felszínén.

 

 

A gyűrűsség útvonala: (Fred Espenak szövegének fordítása)
A gyűrűs fogyatkozás sávja az Atlanti-óceánon indult útjára 08:41 UT-kor, amikor is a Hold antiumbrája találkozott a Földdel, és egy 222 km széles folyosót létesített. Miközben délkelet felé rohant, az antiumbra gyorsan elérte Spanyolország és Portugália partjait (08:51 UT). Ebben a pillanatban a az árnyék 195 km széles és középpontjában a gyűrűsség hossza 4 perc 7 másodperc. A portugál Porto éppen csak hogy délre esett az árnyéktól, ezáltal onnan egy nagyfokú, 0,943 magnitúdós részleges fogyatkozás látszott, 24°-os napmagasság mellett. Miközben kettévágta az Ibériai-félszigetet, (5. ábra) az antiumbra beterítette Madridot (08:56 UT), mely a centrális vonal mellett feküdt. A gyűrűs fázis hossza 4 perc 11 másodperc, a Nap felszínének 90%-a a Hold takarásában volt. A spanyol mediterrán parton fekvő Valencia is gyűrűs napfogyatkozásban gyönyörködött, mely 3 perc 38 másodperc hosszúságú volt. A Nap 32° magasan volt a horizont felett.

Ibiza szigete a nyomvonal északi szélén terpeszkedett, mialatt az árnyék átszelte a Földközi-tenger nyugati medencéjét. Ahogy elérte Afrikát, pont Algírt fesettei sötétre (09:05 UT) és egy 3 perc 51 másodperces gyűrűs fázist adott, 36°-os napmagasság mellett. Az árnyék folytatta délkeleties mozgását és Tunézia déli vidékeit, illetve Líbia középső részét érintette, ahová hat hónap elteltével egy teljes napfogyatkozás képében vissza is tér majd 2006. március 29-én. Most gyorsan átszeltei Csád északi részét, átsepert Szudán közepén, ahol 10:31:42 UT-kot bekövetkezett a fogyatkozás maximális pillanata (1). A gyűrűs fázis 4 perc 31 másodperc hosszú, a Nap 70° magasan állt a kietlen, sivatagi táj felett.

A centrális nyomvonal lekövette Etiópia és Szudán déli határvonalát, innen lépett Kenya területére, ahol beterítette a Rudolf-tó nagy részét (11:10 UT). A fogyatkozás itt még mindig 4 perc 30 másodperc hosszúságú. Az antiumbra utolsó szárazföldi szakasza Szomália legdélibb csücske, (11:30 UT) majd megkezdte végső rohanását az Indiai-óceánon, ahol a helyi napnyugtával (12:22 UT) el is hagyta a Föld felszínét. 3 óra 41 perces utazása során 14.100 kilométert tett meg az antiumbra, ezalatt a földfelszín 0.57% -át fedte le. A nyomvonal koordinátáit, illetve a középvonalat jellemző állapotokat egy angol nyelvű táblázat foglalja össze.

1: A fogyatkozás maximális pillanata az az időpillanat, amikor a Hold árnyékának tengelye a legjobban megközelíti a Föld középpontját. Noha a fogyatkozás maximális pillanata kissé eltér attól a pillanattól, amikor a fogyatkozás nagysága és a hossza a lehető legnagyobb (teljes fogyatkozások esetén), a kettő közti különbség igen kicsi.

Felkészülés az észlelésre:

Utoljára 2003. május 31-én, napkeltekor láttunk részleges napfogyatkozást. Az élmény még friss, de egy dologról most sem szabad megfeledkezni:

Biztonságos szűrő használata nélkül TILOS a Napba tekinteni! Azonnali vakság lehet a következménye!

S hogy mit értek biztonságos szűrőn? Erről egy külön kis honlapot készítettem, ajánlom az ott leírtakat alaposan elolvasni és megfogadni!

Az alábbi táblázatban megtalálhatóak a nagyobb magyarországi városra vonatkozó kontaktus időpontok és más értékes adatok. Hiszen ha látni szeretnénk eme csodálatos égi tüneményt, jó tudni, hogy egyáltalán mikor kell felnézni, figyelni. :-)

város

keleti hosszúság

északi széleség

tenger feletti magasság

1.kontaktus (UT) ó:pp:mp

PA

alt

maximum (UT) ó:pp:mp

alt

4.kontaktus (UT) ó:pp:mp

PA

alt

mag

Békéscsaba

21° 05’

46° 41’

90

8:07.9

283°

31°

9:23.6

37°

10:42.6

160°

39°

0.518

Budapest

19° 05’

47° 30’

120

8:05:25

284°

29°

9:20:46

36°

10:39:33

159°

38°

0,530

Debrecen

21° 37’

47° 32’

123

8:09:25

282°

31°

9:23:54

37°

10:41:20

162°

38°

0,495

Eger

20° 23’

47° 54’

170

8:07.7

282°

29°

9:22.2

36°

10:39.7

161°

38°

0.505

Győr

17° 38’

47° 41’

119

8:03.4

284°

28°

9:18.9

35°

10:38.1

158°

38°

0.546

Kaposvár

17° 47’

46° 22’

141

8:02.6

286°

29°

9:19.7

37°

10:40.6

157°

40°

0.569

Kecskemét

19° 41’

46° 54’

122

8:05.8

284°

30°

9:21.7

37°

10:41.1

159°

39°

0.533

Miskolc

20° 47’

48° 06’

130

8:08:32

281°

30°

9:22:36

36°

10:39:40

161°

38°

0,496

Nagykanizsa

17° 00’

46° 28’

168

8:01:37

287°

29°

9:18:41

36°

10:39:44

156°

40°

0,578

Nyíregyháza

21° 43’

47° 57’

115

8:09:55

281°

31°

9:23:50

37°

10:40:36

162°

38°

0,486

Pécs

18° 14’

46° 05’

160

8:03:06

286°

30°

9:20:22

37°

10:41:28

157°

40°

0,568

Salgótarján

19° 48’

48° 05’

256

8:06.9

282°

29°

9:21.4

36°

10:39.0

160°

38°

0.510

Sopron

16° 34’

47° 41’

223

8:01:57

285°

28°

9:17:41

35°

10:37:15

157°

38°

0,559

Szeged

20° 09’

46° 15’

90

8:06:07

285°

31°

9:22:42

38°

10:42:43

159°

40°

0,539

Szekszárd

18° 42’

46° 21’

110

8:03.9

286°

30°

9:20.8

37°

10:41.3

158°

40°

0.557

Székesfehérvár

18° 25’

47° 12’

111

8:04.2

285°

29°

9:20.1

36°

10:39.6

158°

39°

0.545

Szolnok

20° 11’

47° 11’

89

8:06:51

283°

30°

9:22:16

37°

10:40:58

160°

39°

0,521

Szombathely

16° 38’

47° 13’

213

8:01.6

286°

28°

9:17.9

35°

10:38.1

157°

39°

0.568

Tata

18° 20’

47° 38’

130

8:04:25

284°

29°

9:19:48

36°

10:38:44

159°

38°

0,537

Tatabánya

18° 25’

47° 34’

185

8:04.4

284°

29°

9:19.9

36°

10:38.9

159°

38°

0.538

Veszprém

17° 45’

47° 06’

260

8:03.1

285°

29°

9:19.3

36°

10:39.2

158°

39°

0.555

Zalaegerszeg

16° 51’

46° 50’

156

8:01.6

286°

28°

9:18.3

36°

10:38.9

157°

39°

0.573

Magyarázat:
1. kontaktus: a holdkorong ebben a pillantban érinti a napkorong peremét.
PA: pozíciószög; a napkorong északi tengelyétől mért irányszög fokban kifejezve, óramutatóval megegyező irányban. A holdkorong ezen a ponton érinti a napkorongot (1. kontaktus), illetve ezen a ponton hagyja el a napkorongot. (4. kontaktus) Pontos észlelésekhez szükséges az ismerete.
alt: a napkorong horizont feletti magassága, fokokban kifejezve.
maximum: az az időpillanat, amikor a holdkorong középpontja legközelebb látszik a napkorong középpontjához. A Hold ekkor takarja ki a legnagyobbat a Nap korongjából.
4. kontaktus: a holdkorong ebben a pillanatban hagyja el a napkorongot.
mag: a fogyatkozás nagysága a maximumban,

Megjegyzések: Az 1. kontaktust igen nehéz pontosan megfigyelni, hiszen csak pár pillanattal később vehető észre a Hold okozta “harapás” a napkorongon. A Nap pereme gyakran hullámzik a légkör nyugtalansága miatt, emiatt még később vesszük észre a harapást. A 4. kontaktust kissé könnyebb észlelni, mert “csak” azt kell figyelni, hogy a harapás mikor tűnik el a Nap tányérjáról. A perem hullámzása természetesen ennek a pontos észlelését is nagyban megnehezítheti.
Részleges fogyatkozás során nincs 2. és 3. kontaktus, hiszen definíció szerint ekkor a holdkorongnak belülről kell érinteni a napkorongot, de ez csak ott történik meg, ahol gyűrűs fogyatkozást látni.

Mit észleljünk?
A részleges napfogyatkozás inkább látványosság mint tudományos értékű esemény. Ezért arra bíztatok mindenkit, hogy élvezze a látványt – természetesen a megfelelő óvintézkedések betartásával! – keresse a szervezett bemutatóhelyeket, ahol minden érdeklődő kérdésre szakszerű választ kaphatunk, baráti társaságba keveredhetünk. Emellett szánjunk pár pillanatot egypár könnyen elvégezhető mérésre is, melyek eredményét elküldhetjük a Magyar Csillagászati Egyesület Okkultációs Szakcsoport vezetőjének a következő címre:

Szabó Sándor
9400 Sopron
Jázmin u. 8.

de e-mailben is örömmel fogadja az adatokat.

A legegyszerűbben elvégezhető mérés a kontaktusok időpontjának megmérése. Ez történhet szabad szemmel vagy távcsővel egyaránt, de a mért időpontok mellé jegyezzük fel a módszert is, mert ettől erősen függő eredményeket kapunk. Távcsöves észlelés esetén jegyezzük fel a napkorong peremének esetleges hullámzását is, vagy bármilyen, általunk fontosnak ítélt információt. Ehhez a méréshez egy pontos óra szükséges (DCF77 rádióvezérlrésű óra , GPS órája, vagy a Kossuth Rádió pontos idejéhez igazított óránk). Jegyezzük fel, milyen módszerrel kaptuk a pontos időt!
Távcsöves megfigyelés során, ahogy a Hold a Nap elé kúszik, előfordulhat, hogy a holdperemen lévő hegyek kontúrját is észrevesszük. Ezt lejegyezhetjük, de jelentősége nincs, fotózni, rajzolni igen nehéz, inkább esztétikai élményről lehet szó. Mivel a Hold kevésbé hegyes-kráteres északi peremét látjuk a Nap előtt, kevésbé lesz “csipkés” a Hold pereme, mintha a deli részét látnánk.
Előfordulhat, hogy a Hold napfoltokat is elfed. A foltok eltűnésének és előbukkanásának időpontjait is megmérhetjük, de ezen adatokat igazából sehol sem használják tudományos célra. Az utókornak érdekesség képpen azért maradjon meg. Esetleg ha lefényképezzük az eseményt, az szép és látványos emlék maradhat. (A napfogyatkozás fényképezési lehetőségeiről angolul Fred Espenak honlapján találni bőséges információt.) A jól sikerült képekből küldjünk Szabó Sándornak is, nagyon hálás lesz érte!
Sokkal szubjektívebb, de éppen ezért izgalmasabb terület a környezet megvilágítotságának változását észrevenni. Mivel a fogyatkozás csak kb. 50%-os, ezért nem túl látványos a nap fényében beálló csökkenés. Ha észrevesszük, írjuk le benyomásainkat: mikortól vettük észre, erőteljesnek, vagy éppen gyengének tűnik a csökkenés, észleljük-e időbeni változását, vagy csak az eltérés érezhető?  Netán a környező élővilág észrevesz-e valamit az egészből?
A két égitest látszó átmérőjének különbsége a maximális fázis környékén már szabad szemmel is észrevehető, akárcsak az 1996. október 12.-i fogyatkozásnál. Írjuk le, hogy szerintünk mikortól és mennyire volt ez észrevehető?
A fogyatkozás itthon délelőtt 9 óra után kezdődik és fél 11 után ér véget, vagyis pont, amikor a legjobban nő a hőmérséklet a napi hőingadozás során. Észrevehető-e a hőmérséklet növekedésének megtorpanása a fogyatkozás előre haladtával? 5-10 percenként jegyezzük fel a léghőmérsékletet. A besugárzás megváltozása hogyan hat az esetleg meglévő felhőkre?

Ezzel kész is, ennél többet nem igazán lehet megfigyelni – legfeljebb a társak viselkedésének a változását, ami az enyhe érdeklődéstől a katartikus élmény megéléséig terjedhet. :-)

Majd’elfelejtettem: ha valaki elutazik a gyűrűsség sávjába, az természetesen jóval drámaibb látványban részesül – bár nem annyira, mint egy teljes napfogyatkozás során. Ezen szerencsés illetőknek KÖTELEZŐ a 2. és 3. kontaktus mérése, a fényviszonyok változásának leírása, a gyűrűs fázis minél részletesebb bemutatása, fényképek készítése, stb… :-)
Néhány városra érvényes adat a fogyatkozással kapcsolatban, Fred Espenak számításaiból.

A következő , tőlünk is látható részleges fogyatkozásra már csak 2006. március 29-ig kell várni; ez a fogyatkozás többek közt Líbiából, Egyiptomból és Törökországból teljesnek látszik majd! (Fred Espenak angol nyelvű weboldala már elérhető.)

Pár további információ eme fogyatkozás családjáról az érdeklődők számára:

Mint minden napfogyatkozás, ez is egy fogyatkozási családba, ún. Szárosz-családba tartozik, melyeket számuk alapján különböztetünk meg. (A szárosz elnevezés eredetéről, hátteréről bővebb információt egy külön oldalon találsz.)
Ez a fogyatkozás a 134-es Szárosz-család tagja. Egy ereje teljében lévő Szároszról van szó, mely majdnem száz éve élte meg élete delelőpontját: 1915. augusztus 10-én haladt el a Hold árnyéka a legközelebb a Föld középpontjához.
A 134-es Szárosz 1248. június 22-én született a Csendes-óceán legdélibb vidékén, közel az Antarktisz partjaihoz, egy apró, észrevehetetlen részleges napfogyatkozás képében. Az ezt követő 1262 évben a 134-es Szárosz-család további 70 fogyatkozást ad - 71 fogyatkozás az átlagos 73 helyett, kicsit rövid, de nem unalmas időszak. Tíz egyre nagyobb fokú részleges fogyatkozás elteltével 1428. október 9-én vált nagykorúvá a Szárosz, amikor lezajlott az első teljes napfogyatkozása; ez egyből másfél perces volt, és súrolta a déli sarkot.

Hét további, egyre rövidülő teljes napfogyatkozás következett, ennek során a totalitás útvonala minden alkalommal egyre északabbra tolódott. 1573. január 3-án bekövetkezett az első hibrid, azaz gyűrűs-teljes fogyatkozása a Szárosz-családnak, ekkor a leghosszabb teljesség 20 másodpercig tartott. Az égi mechanika különös szeszélye folytán a sorozat következő 15 fogyatkozása mind ilyen hibrid volt, de az idők során a totalitás időtartama előbb csökkent, majd 1645. február 26-tól újra növekedni kezdett, egészen 1771. május 14-ig (49 mp-es totalitás). Ezután újra rövidültek a fogyatkozások időtartamai - 1843. június 27-én már csak 4 másodperc! – és 1861. július 8-án egy tisztán gyűrűs, 7 mp-es napfogyatkozással elkezdődött a 134-es Szárosz második virágzása.

Itt tartunk jelenleg. A 134-es Szárosz egyre hosszabb gyűrűsséggel ajándékozta meg a szemtanúkat – a mostani a 43. fogyatkozása a sorban, és 4 perc 31 másodperces a gyűrűsség hossza. Az előző fogyatkozáskor, 1987. szeptember 23-án 3:49 mp volt, a következő fogyatkozáskor, 2023. október 14-én már 5:17 mp hosszú lesz a gyűrűs fázis! A csúcspontot egy 10 perc 55 mp-es gyűrűs napfogyatkozás jelenti majd 2168. január 10-én, amit egyre rövidülő időtartamú fogyatkozások követnek; az utolsóra 2384. május 21-én kerül sor egy 4:28 mp-es annularitással. Még hét, egyre kisebb mértékű  részleges napfogyatkozást kapunk a Szárosztól, az utolsóra 2510. augusztus 6-án kerül sor, amikor is egy alig észrevehető harapást okoz a Nap korongján a közelben járó Hold. Ezzel a 134-es Szárosz befejezi a színjátékot.

Magyarországon először 1879. július 19-én adott napfogyatkozást a 134-es Szárosz, egy 10% körüli részlegeset. Sajnos se teljes, se gyűrűs fogyatkozást nem kapunk a családtól, a legnagyobb fokú egy 90% körüli fogyatkozás lesz 2330. április 19-én. A134-es Szárosz hozzánk is ellátogató fogyatkozásait az alábbi táblázatban foglaltam össze.

dátum	fogyatkozás nagysága	megjegyzés
1879. július 19.	10%
1933. augusztus 21.	50% körül	röviddel napkelte után
1951. szeptember 1.	1-2%	A Dunántúl nyugati részén
2005. október 3.	50-60%
2059. november 5.	70-80%
2113. december 8.	60% körül
2168. január 10.	35% körüli
2222. február 12.	43% körül	számmisztikusoknak! :-)
2276. április 16.	65-70%
2330. április 19.	88-93%	A legnagyobb fokú tőlünk
2348. április 29.	40% körüli
2420. június 11.	30-35%

Rengeteg további olvasnivaló (angolul) Fred Espenak honlapján található.

Korábbi észleléseim.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!

Utolsó frissítés: 2005. október 6.