2009. február 9-én délután játszódik le az idei év négy holdfogyatkozása közül az első, egy félárnyékos esemény, mely tőlünk lényegében egyáltalán nem látható. A holdkelte időpontjában éppen a jelenség leges-legvége zajlik (kilépés a félárnyékból), ami egy teljes holdfogyatkozás esetében sem észrevehető "látnivaló". A fogyatkozás közepén a Hold északi felére-harmadára egy halvány, szürkés-barnás árny vetül, ennél többen nem várhatunk ettől a fogyatkozástól. Ezt a keveseket érdeklő látványosságot is csak Ázsia középső, keleti és déli részein, Ausztráliában és Alaszkában láthatják - szerintem kevesen irigylik majd tőlük. Egyébként a 2009-ben esedékes három félárnyékos holdfogyatkozás közül ez a legnagyobb fokú.
Milyen látványra számíthatunk?
(A fentebb felsorolt helyekről. ;-) A Hold az Oroszlán csillagkép nyugati szélén tartózkodik, nem messze a főcsillagától, a Regulustól. Az Oroszlán túloldalán tartózkodó Szaturnusz az egyetlen közelben látszó bolygó.
A Hold 1,73 nappal van túl a földközelségén, mérete az átlagosnál kissé nagyobb, 32' 49,6". A fogyatkozásra a leszálló csomó elérése után kerül sor, így a Hold a földárnyék déli részén halad keresztül. A fogyatkozás nagysága
-0,083
magnitúdó, a félárnyékos pedig 0,899).
A Föld árnyékának látszó mérete 1,4986°, a félárnyéké pedig 2,6008°, így a félárnyék gyűrűje 33,1' széles - a holdkorong elférne benne, ha teljesen elmerülne.
A jobb oldali ábra szürkeskálás változatban is letölthető - PDF formátumban - Fred Espenak honlapjáról. FIGYELEM! A színes ábrán más kontaktus adatok szerepelnek, mint a szürkeskáláson! Ez utóbbi adatait kell alapul venni az előrejelzésekhez. (Fred Espenak közlése.)
A fogyatkozás technikailag 9-én, hétfőn 12 óra 39 perc UT- kor veszi kezdetét. Ekkor a Hold keleti pereme érinti a Föld félárnyékát. Ez nem lesz látható, mert mérhetetlenül kicsiny fényességváltozást jelent. A félárnyék jelenlétére először (a fent említett megfigyelőhelyekről) 14 óra UT körül láthatunk majd utalást (jó szeműek esetleg előbb is), amikor egy lágy szürkés-barnás homály kezd a Hold délkeleti részére telepedni. Az idő múltával az erősödő félárnyék jelzi, hogy közeleg a fogyatkozás maximuma, amire 14:38 UT-kor kerül sor. Ekkor a holdkorong északi pereme csak 2,714'-re van az umbrális árnyék szélétől, ezért annak erőteljesebb sötétedése jól észrevehető. Ezután lassan elvonul a félárnyék okozta homály, 15:15 UT körül már nem is látszik. A félárnyék technikailag csak 16 óra 38 perckor távozik, megadva a végakkordot a részleges holdfogyatkozásnak. (Nálunk a Hold 15:52 és 16:13 UT közötti időpontban kel, így a fogyatkozás technikai végét láthatjuk ugyan, de számunkra észlelhető elváltozást biztosan nem vehetünk észre!)
A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben (az időpontokhoz adjunk hozzá két órát, hogy a magyar helyi időt [NyISz] kapjunk!):
A következő, tőlünk is látható holdfogyatkozás 2009. december 31-én, este
kezdődik, és kisfokú részleges lesz. Előtte még van egy sekély félárnyékos fogyatkozás 2009. augusztus 6-án, mely tőlünk is látható, de ez észrevehetetlen fényességcsökkenést adó jelenség lesz.
Ha netán fölmerült Benned a kérdés: nem, a holdfogyatkozás megfigyelése semmiféle veszélyt nem jelent a szemünkre nézve. Mindenféle segédeszköz nélkül lehet figyelni a látványosságot. Sőt, lehet próbálkozni a fogyatkozás lefényképezésével - ha alkalmas erre a fényképezőgépünk. (Kövesd a linket, hogy angolul bővebben olvass erről)
Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának
a hátteréről:
Ez
a holdfogyatkozás a
143-as fogyatkozási család tagja. Most csak egy mély félárnyékos fogyatkozás lesz látható, ezen kívül, mivel a sorozat sorszáma magas, egy nemrég kezdődött, fiatal sorozatra tippelhetünk (A jelenleg futó sorozatokból a legöregebb a 109-es, a legfiatalabb pedig a 149-es Szárosz). Ez a fogyatkozás a sorozat 73 tagjából sorban a 18. esemény, egyben a 18. félárnyékos jelenség is. Másként fogalmazva, ez a Szárosz-család még nem elég idős ahhoz, hogy részleges holdfogyatkozásokat produkáljon. A sorozat legutóbbi, tőlünk is látható eseménye 1973. január 18-án zajlott le, ezt a késő esti, éjfél körüli órákban láthatták az akkori észlelőink. További két félárnyékos holdfogyatkozást követően következik be a 143-as Szárosz első részleges fázist adó fogyatkozása: 2063. március 14 -én egy 44 perc hosszú részleges holdfogyatkozást figyelhetnek meg Ázsia és Ausztrália lakói - hasonló körülmények között, mint most, tőlünk nem láthatóan. Mi majd a 2081. március 25.-i részleges fázisú eseményt láthatjuk az éjfél körüli órákban, több mint egy óra hosszan tartó umbrális szakasszal.
1702. augusztus 7. - ezen a keddi napon született a 143-as Szárosz-család: ekkor történt, hogy a Hold az Ekliptikát déli irányban keresztezte.
Hivatalosan azt mondjuk, hogy a Hold a leszálló csomópontja közelében volt,
elég közel a Föld árnyékához - elég közel, hogy a Hold északi pereme súrolja
a félárnyék déli peremét. Ez a félárnyékos fogyatkozás teljességgel észrevehetetlen
volt (0,017 magnitúdós!), abszolút elméleti jelentőséggel bírt. Viszont kezdetét vette egy 1298 éves
időszak, amidőn a 143-as Szárosz bemutatja a 73 holdfogyatkozásból
álló színjátékát. A 143-as Szárosz ráérősen tölti gyermekkorát, mivel csak 20 félárnyékos eseményt követően kerül sor az első részleges holdfogyatkozásra. Mint fentebb leírtam, most még csak a félárnyékos fogyatkozásokat adó gyermekkor vége felé járunk...
A 2063-ban bekövetkező részleges holdfogyatkozás az első azon tíz jelenségből, melyek során a részleges fázis hossza és nagysága fokozatosan nő, egészen a 2225. június 21.-i holdfogyatkozásig. Ekkor a Hold több, mint három órán keresztül tartózkodik részben a Föld teljes árnyékában. A jelenség maximális fázisában a holdkorong déli pereme éppen csak elkerüli az umbrát! (Sajnos tőlünk nem lesz látható.) A 143-as Szárosz ezt követő holdfogyatkozása, melyre 2243. július 2-án kerül sor, azonnal egy kellemes hosszú, 44 perces totalitással ajándékozza meg kései utódainkat. Szerencsére a 143-as Szárosz nagykorúvá válását jelző eme eseményt tőlünk is meg lehet majd figyelni.
A soron következő fogyatkozások során a totalitás hossza gyorsan nő, 2351. szeptember 6-án már a Szárosz-család leghosszabb teljes holdfogyatkozása következik b, 100 perc hosszú teljes fázissal - ezen ünnepi fogyatkozást Magyarországról is lehet majd látni, az esemény legelejét kivéve. Ezután a következő fogyatkozások totalitása csak lassan csökken (pl. a 2369. szeptember 17.-i totalitása is csak pár másodperccel
marad el a 100 perctől!). 2712. április 13-án adja a 143-as Szárosz az utolsó teljes holdfogyatkozást (32 perces totalitással, Magyarországról megfigyelhető), és a 2730. április 25-én zajló részleges fogyatkozással (melynek során a Hold északi pereme éppen csak elkerüli az umbrát) kezdetét veszi a család hanyatlása, melyet nyolc, egyre csökkenő nagyságú és hosszúságú részleges fázis jellemez. Az utolsó részleges holdfogyatkozást 2856. július 9-én nyújtja a 143-as Szárosz, amikor is a Hold déli szelete 72 percen át tartózkodik az umbrában. Egy Szárosz-ciklussal később már csak egy mély félárnyékos holdfogyatkozásra kerül sor 2874. július 9-én, melyet további hét esemény követ. A végakkordra pont az ezredforduló évében kerül sor: 3000. október 5-én egy leheletnyi, észrevehetetlen félárnyékos holdfogyatkozással lejt búcsútáncot a 143-as Szárosz-család.
Eléggé átlagos a 143-as Szárosz-sorozat, bár eseményeinek kicsivel több, mint harmada (37%), azaz 27 a teljes holdfogyatkozás. Ebből kilenc jelenség tart 90 percnél tovább, ami jó hír kései utódainknak. Sok a félárnyékos, számunkra érdektelen holdfogyatkozás, 28 darab (38%), és viszonylag kevés a részleges fázisú. Semmi extra. Alább található a 143-as Szárosz-család ütemterve.
A 143-as Szárosz adatait Fred Espenak számolta ki és tette közzé - köszönet érte.